Kertészettudományi Doktori Iskola

Menu Display

Bemutatkozás

Last modified: 15. March 2023

A képzésről

A kertészeti tudomány hazánkban 1853 óta önálló diszciplínákként oktatott tudomány, amely széleskörűen épít az ökológiai-, biológiai-, növényélettani-, biokémiai alaptudományok ismereteire, de szorosan felhasználja a műszaki, az ökonómiai és informatikai tudományok legújabb eredményeit is. A kertészet kutatási területe és ismeretanyaga a 20. században rendkívül széles tudományterületté fejlődött. A Kertészettudományi Doktori Iskola 2002 óta működik jelenlegi formájában.

A kertészeti tudomány foglalkozik minden olyan tudományos témakörrel, amely lehetővé teszi:

  • a termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodó-képesebb, ellenállóbb növényfajták előállítását;
  • az anyagcsere-szabályozás lehetőségeinek hatékonyabb kihasználásával a növényi produkció növelését;
  • az eltérő felhasználási céloknak legmegfelelőbb, garantált minőségű termékek előállítását;
  • újabb hatékony, környezetkímélő termesztési eljárások kidolgozását.

A doktori iskola célja, hogy a modern élettan, analitika és molekuláris biológia ismereteinek elsajátításán keresztül olyan jártasságot biztosítson a hallgatóink számára, amely felkészíti őket arra, hogy az elsajátított szemléletet és módszereket a kertészeti növénytermesztés „klasszikus” területein, de a csatlakozó élettudományi ágakban egyaránt önállóan alkalmazzák. A témacsoportok szakmai, nem szervezeti egységként működnek, egy-egy szakterületre fókuszálnak, közelebb hozva egymáshoz az ott dolgozó oktatókat és hallgatókat. Mindemellett a témacsoportok közötti folyamatos együttműködés az Iskola munkájának alapja. 

Témacsoportok:
1. Kertészeti biológia:

  • kertészeti botanika, növényszervezettan, taxonómia, növényföldrajz, -társulástan és -ökológia;
  • vadon termő gombák: élettan, citológia, morfológia, taxonómia, ökológia és társulástan;
  • kertészeti növények élettana és stresszfiziológiája; gazda-parazita/szimbionta kölcsönhatás fiziológiája;
  • a szövettenyésztés és mikroszaporítás élettana; 
  • az élettani folyamatok molekuláris alapjai – alkalmazott rendszerbiológia;
  • klasszikus és molekuláris genetika és növénynemesítés – génkifejeződés vizsgálata; 
  • populációgenetikai kutatások, molekuláris markerek alkalmazhatósága a növénynemesítésben.

2. Dísznövények és dendrológia:

  • in-vitro szaporítás az új dísznövénykultúrákban; 
  • dísznövények makroszaporítási eljárásai, juvenilitás, szövettani és kémiai vizsgálatok; 
  • faiskolai technológiák fejlesztése; 
  • dísznövények víz- és tápanyagforgalmának vizsgálata;
  • génrezerváció, szelekció, dísznövény- és alanynemesítés;
  • növényalkalmazás, stressztűrés, introdukció; 
  • zöldtetők és homlokzatok, belső terek és balkonok növényei: élettan, technológia.

3. Gyógy- és aromanövények:

  • hatóanyag-képződés, felhalmozódás, kemotaxonómia; 
  • ökológiai és produkcióbiológiai kérdések; 
  • génrezerváció, termesztésbe vonás; 
  • genetikai alapok, nemesítés; 
  • termesztéstechnológia fejlesztése, termék-előállítás modellezése;
  • gyógy- és alternatív növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban.

4. Gyümölcstermő növények:

  • biológiai alapok: fajtaérték-kutatás, virágzás- és termékenyülésbiológia, fajtatársítás; 
  • génrezerváció, pomológiai és genetikai értékelés, génforrás feltárás;
  • rezisztencianemesítés és az azt segítő molekuláris markerek kutatása;
  • gyümölcsök egészségvédő beltartalmi értékeinek feltárása;
  • szaporítás-élettani kutatások a gyümölcsfaiskolában; 
  • gyümölcsfajok és fajtáik környezeti alkalmazkodó képességének és vízforgalmának vizsgálata;
  • művelési rendszerek, környezettudatos termesztési és posztharveszt technológiák, gép- és eszközrendszerek fejlesztése.

5. Szőlészet és borászat:

  • Biológiai alapok, fajtaérték-kutatás és nemesítés; 
  • a termés mennyiségi-minőségi mutatóinak kapcsolatrendszere; 
  • időjárási-éghajlati feltételrendszer, az évjárat és a termőhely szerepe a minőségi borszőlőtermesztésben; 
  • lombfelület és termésszabályozás és élettani vonatkozásaik; 
  • a szőlő termőhelyi kataszterének kezelése, fejlesztése;
  • talaj-, növény- és boranalízis;
  • borászati kémia, mikrobiológia és technológiafejlesztés.

6. Zöldségnövények és termeszthető gomba:

  • földkeverékek, mesterséges talajok és közegek, tápanyagigény és trágyázás, vízháztartás, szabályozás;
  • a tápanyagellátás és a termésminőség összefüggése; 
  • gombatermesztési technológiák fejlesztése, egzotikus gombafajok termesztésbe vonása; 
  • hungarikum értékű zöldségfajok termesztéstechnológiájának fejlesztése (különösen: hajtatott paprika); 
  • növényházak klimatizálása, a zöldségtermesztés gép- és eszközrendszerének fejlesztése;
  • az ökológiai gazdálkodás technológiai és tudományos kérdései a zöldségtermesztésben; 
  • objektív termésminőség meghatározási módszerek kidolgozása.

7. Kertészeti növényvédelem:

  • bakteriális, vírusos, fitoplazmás és gombás megbetegedések, fertőzések kóroktana; 
  • általános és lokális védekezési mechanizmusok; 
  • integrált növényvédelmi módszerek; előrejelzési módszerek automatizálása
  • fitofág és zoofág rovarok populációdinamikája; 
  • kertészeti kultúrák és környezetük kölcsönhatásainak entomológiai vonatkozásai.
     

Doktori iskola vezetője: Zámboriné Dr. Németh Éva, DSc
Tudományos titkár: Dr. Kappel Noémi, PhD
 Email: kappel.noemi@uni-mate.hu
 Tel.: +36-1-305-7688