Biológia Tudományi Doktori Iskola

Utolsó frissítés: 2023 április 06.

A BTDI küldetése

A BTDI küldetése a biológia alap- és alkalmazott tudományterületein a jövő minősített vezető oktatóinak és kutatóinak képzése.
Az BTDI feladata, hogy az élőlények molekuláristól a szupraindividuális léptékig terjedő biológiájával kapcsolatos alapozó és alkalmazott kutatási területein a tudományos képzést (oktatást és kutatást), valamint a doktori fokozatszerzést és a habilitációs eljárást végezze, szervezze, irányítsa és ellenőrizze.
A BTDI doktorképzésének minőségét elsősorban doktoranduszainak tudományos teljesítménye tükrözi. Ezért a BTDI publikációs követelményrendszerét a mértékadó nemzetközi biológiai doktorképzés kritériumai szerint állapítottuk meg. Ugyancsak a BTDI működésének minőségbiztosítása érdekében a habilitációs eljárásnál a BTDI által művelt diszciplínaterületeken az MTA követelményrendszerének a szellemét követi.

A BTDI programjai
 
A BTDI a jelenleg a következő négy doktori alprogram köré szerveződik: 

• Növényökológia, Ökofiziológia (Prof. Nagy Zoltán DSc)
• Zoológia, állatökológia (Prof. Nagy Péter István DSc)
• Mezőgazdasági biotechnológia alapjai (Prof. Papp István DSc)
• Mikrobiológia (Prof. Posta Katalin DSc)

 
A kutatási tematikák egyben jelzik a BTDI jelenlegi fő képzési profilját is, melyet a jövőben fokozatosan szélesíteni kívánunk.

Növényökológia-Ökofiziológia:
Szünbotanika: vegetációdinamika, társulásszerveződés, szukcesszió, degradáció. Növényállományok produkcióökológiája. Stresszfiziológia. Autökofiziológia. Szünfiziológia. Globális klímaváltozás és környezeti problémák, a mezőgazdasági, környezet- és természetvédelem növényökológiája. Kiszáradástűrő növények és társulásaik öko/fiziológiája. Növényi stresszfiziológia. Növénytaxonómiai, cönológiai, florisztikai, növényföldrajzi és botanikai-természetvédelmi témakörök.

Zoológia, állatökológia:
Zootaxonómia, szisztematika alapjai, faunisztika és zoogeográfia. Gerinctelen állatcsoportok taxonómiája, faunisztikai és állatföldrajzi kérdései. Állatok populációökológiája, populációdinamika. Populációs kölcsönhatások. Szünzoológia, különös tekintettel a társulások szerveződésére és a biogeokémiai ciklusokra. A globális környezeti problémák, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a természetvédelem és az ökotoxikológia zoológiai-állatökológiai kérdései.

A mezőgazdasági biotechnológia biológiai alapjai:
Enzimek szerkezet és funkció kapcsolata, proteolitikus enzimek aktivitásának szabályozása. A nitrogénkötés molekuláris genetikája. Alkalmazott fejlődésgenetika. Génszabályozás. Helyspecifikus rekombináció. Genetikai térképezés és markerezés. Transzgénikus és génszerkesztett élőlények a mezőgazdaságban, környezeti és egészségügyi kockázatuk. Bioremediáció. Bioenergia termelés növényi forrásból. Szövettenyésztésen és fermentáción alapuló biotechnológiai eljárások alapjai. Bioaktív vegyületek termelésének és hatásainak molekuláris biológiája. Stresszválaszok molekuláris mechanizmusai. Posztharveszt biotechnológia.

Mikrobiológia:
Talajmikroorganizmusok diverzitásvizsgálata, elemek körforgásában és szerves anyag képzésben való részvételük. Klímaváltozás és talajmikroorganizmusok. Mikorrhizagombák szerepe a biotikus és abiotikus stressz hatás mérséklésében. Lignocellulóz tartalmú hulladékok reciklizációjában résztvevő mikroorganizmusok és enzimrendszerük. Környezetvédelmi mikrobiológia.
 
A képzés menete
A doktori iskola a tanulmányi kötelezettségeket a következőkben szabályozza:
- A doktori képzés 8 félévből áll, amely alatt 240 kreditet kell teljesíteni.
A teljesidejű képzésben résztvevő doktoranduszoknak a képzési idő első két évében teljesíteniük kell a BTDI által jóváhagyott szaktárgyak lehallgatását. A komplex vizsgáig minden hallgatónak minimum 90, a képzés végéig minimum 240 kreditpontot kell összegyűjteniük és teljesíteniük kell az előírt vizsgákat.
Általában 1 tanóra munka/hét = 2 kredit. Ez alól a Publikáció c. tárgy kivétel, mert ott a kredit értéket a publikációs ponttáblázat mutatja.
A hallgatók az adott félévre a NEPTUN-ban meghirdetett tanegységeket vehetik fel.
 
A doktoranduszok részére előírt tanegységeknek három nagy halmaza van:

1. A típusú (kutatási) tanegység, melynek felvétele minden doktorandusz számára kötelező. Mivel kutatóképzés a cél, ezért a kreditek zömét ezzel a tanegységgel kell megszerezni.

1. B típusú (tanulmányi) a tanegységek, melyek közül a választás kötelező. A BTDI a széles kutatási paletta miatt nem ír elő ilyen tantárgyakat.

1. C típusú (tanulmányi és oktatási) a tanegységek, melyek szabadon választhatók. Ezek közül kénytelen felvenni néhányat minden hallgató, mivel nélkülük nem szerezhető meg az előírt 240 kredit.

 
A tanegységek felvételének a témavezetővel egyetértésben kell történnie.

1. A BTDI egyetlen „A” típusú, kutatási tanegysége az “Irányított kutatómunka”, melynek felvétele minden hallgatónak minden félévben kötelező. A tárgyat a témavezető írja ki.
2. „B” típusú, tanegységeket a BTDI nem ír ki.
3. A „C” típusú, tanegységek felvétele az első négy félévben lehetséges. A doktorandusz témavezetőjének javaslatára más doktori iskolák PhD tantárgyait is felveheti. BSc és MSc képzésben futó tárgyak felvételére lehetőség van, de azok teljesítésért kredit nem adható.

A témavezető engedélyével a doktoranduszok tanulmányaik és kutató munkájuk mellett vállalhatnak oktatásban való részvételt is. Oktatómunkával a 8 félév alatt maximum 45 kredit szerezhető.
A potenciális tantárgylistát a doktori iskola saját honlapján teszi közzé, melyek közül az adott évben meghirdetésre kerülők a NEPTUN rendszerben érhetők el a hallgatók számára.
Kellő feltételek esetén és a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével a BTDI támogatja doktoranduszainak a külföldi részképzését, illetve a kutató munkájához szervesen kapcsolódó témában kezdeményezett tanulmányútját.
A doktorandusz a 4. félév végén az EDSZ-ben meghatározottak szerint komplex vizsgát tesz.
 
A Komplex vizsga témakörei doktori programonként:

Növényökológia-Ökofiziológia:

• Növénytan sensu lato (sejttan, szövettan, szervtan, szervezettan, élettan, rendszertan, társulástan, növényföldrajz)
• Növényökológia

Zoológia, állatökológia:

• Állattan
• Állatökológia

A mezőgazdasági biotechnológia biológiai alapjai:

• Növényi biotechnológia
• Növényi molekuláris biológia

Mikrobiológia:

• Talaj-mikrobiológia
• Stresszhatások és mikrobiológiai válaszok

A fokozatszerzésre egyénileg felkészülők esetében a fokozatszerzési eljárásra bocsáthatóságról a Doktori Iskola Tanácsa dönt a pályázó tudományos és oktatási mutatói alapján.
 
PUBLIKÁCIÓS MINIMUM KÖVETELMÉNY
A Biológiatudományi Doktori Iskola a fokozat megszerzéséhez a következő publikációs minimumot szabja meg:
A fokozatszerzéshez legalább három, a jelölt által művelt szakterületen releváns, tudományos folyóiratcikk szükséges.
A három szakcikk közül kettőt az SCI által nyilvántartott, impakt faktorral rendelkező nemzetközi folyóiratban kell megjelentetni. E kettő közül legalább az egyikben a jelentkezőnek elsőszerzőnek kell lennie. A harmadik folyóiratcikknek is lektorált szakfolyóiratban kell megjelennie, (de itt az impakt faktor és az elsőszerzőség nem elvárás).
Megosztott elsőszerzőség esetén az elsőszerzők számával osztjuk az elsőszerzőségi teljesítményt. Konkrétan: Ha egy cikkben a hallgató egy másik szerzővel együtt jelenik meg megosztott elsőszerzőként, akkor az neki egy fél elsőszerzős IF-os cikként fogadható el, azaz legalább még egy kétfelé osztott elsőszerzős IF-os cikket kell publikálnia, hogy a minimum egy teljes elsőszerzős követelményt teljesítse. Értelemszerűen kettőnél többfelé osztott elsőszerzőség esetén is legalább annyi megosztott elsőszerzős cikk publikálását várjuk el, hogy a rész-elsőszerzőségek összege kiadja a minimum egy teljes elsőszerzőséget.
 
TÉZIS JELLEGŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓ KÖVETELMÉNYEI A BTDI-BEN
A BTDI Doktori Szabályzata a következőkben részletesen szabályozza az Egyetemi Doktori Szabályzat 2. §, 5. bekezdésének b pontjában leírt, tézisszerű doktori értekezés leadásának követelményeit.
Az ilyen típusú értekezés több tudományos közlemény rövid, tézisszerű összefoglalása, amely mellékletében tartalmazza az eredeti munkákat (közleményeket) is. Az ilyen típusú disszertációk leadását minden esetben meg kell előzze egy jóváhagyási eljárás. A jelölt le kell adja a Doktori Tanácsnak az alábbi követelményeknek megfelelő mennyiségű és minőségű szakcikket (alapközlemények), amelyek a disszertáció alapjául szolgálnak. A leadott publikációk alapján a DIT és az EDHT hagyja jóvá a tézis alapú disszertáció leadásnak lehetőségét.
A tézis jellegű értekezés legalább három, vagy annál több, angol nyelvű, impakt faktorral rendelkező folyóiratban megjelent, vagy megjelenésre elfogadott (in press) állapotú, tudományos közleményen kell, hogy alapuljon (alapközlemények), melyekben az egy elsőszerzős impakt faktoros cikken kívül a többiben is a jelölt első vagy utolsó szerzőként szerepel. A három alapközlemény mellett a disszertációhoz csatolt közlemények lehetnek más nyelvűek is, ha ezek a szakma által elfogadott, lektorált tudományos folyóiratban jelentek meg.
A legalább három alapközlemény közül az egyik, indokolt esetben lehet olyan, amely még csak beküldésre került az adott folyóirathoz, szakmai elbírálás alatt van, de közlésre még nem fogadták el. Ez a disszertáció leadásához és a doktori folyamat elindításához elegendő, a disszertáció tényleges védésére viszont csak akkor kerülhet sor, ha a harmadik alapközleményt is elfogadják közlésre egy, a fenti követelményeknek megfelelő lapban. A tézisekben foglalt tudományos publikációk a doktori munka témájával összefüggőek kell, hogy legyenek, és kellően indokolt kell legyen azok egy kutatási téma köré csoportosíthatósága. Az ilyen formátumú doktori értekezés bírálata csak a tézisekhez kapcsolódó tudományos közlemények ismeretében végezhető el. A tézisszerű értekezés tartalmi és formai követelményei megegyeznek az Egyetemi Doktori Szabályzatban szereplő, a tézisekre vonatkozó követelményekkel (EDSZ 6. sz. melléklet, 4. pont).

Doktori iskola vezetője: Dr. Nagy Zoltán, DSc
Tudományos titkár: Dr. Balogh János, PhD
 Email: balogh.janos@uni-mate.hu​​
 Tel.: +36-28-522-000/1756