Bemutatkozás - MATE Doktori Iskolák
Kertészettudományi Doktori Iskola
Menü megjelenítése
Bemutatkozás
Utolsó frissítés: 2023 március 15.
A képzésről
A kertészeti tudomány hazánkban 1853 óta önálló diszciplínákként oktatott tudomány, amely széleskörűen épít az ökológiai-, biológiai-, növényélettani-, biokémiai alaptudományok ismereteire, de szorosan felhasználja a műszaki, az ökonómiai és informatikai tudományok legújabb eredményeit is. A kertészet kutatási területe és ismeretanyaga a 20. században rendkívül széles tudományterületté fejlődött. A Kertészettudományi Doktori Iskola 2002 óta működik jelenlegi formájában.
A kertészeti tudomány foglalkozik minden olyan tudományos témakörrel, amely lehetővé teszi:
- a termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodó-képesebb, ellenállóbb növényfajták előállítását;
- az anyagcsere-szabályozás lehetőségeinek hatékonyabb kihasználásával a növényi produkció növelését;
- az eltérő felhasználási céloknak legmegfelelőbb, garantált minőségű termékek előállítását;
- újabb hatékony, környezetkímélő termesztési eljárások kidolgozását.
A doktori iskola célja, hogy a modern élettan, analitika és molekuláris biológia ismereteinek elsajátításán keresztül olyan jártasságot biztosítson a hallgatóink számára, amely felkészíti őket arra, hogy az elsajátított szemléletet és módszereket a kertészeti növénytermesztés „klasszikus” területein, de a csatlakozó élettudományi ágakban egyaránt önállóan alkalmazzák. A témacsoportok szakmai, nem szervezeti egységként működnek, egy-egy szakterületre fókuszálnak, közelebb hozva egymáshoz az ott dolgozó oktatókat és hallgatókat. Mindemellett a témacsoportok közötti folyamatos együttműködés az Iskola munkájának alapja.
Témacsoportok:
1. Kertészeti biológia:
- kertészeti botanika, növényszervezettan, taxonómia, növényföldrajz, -társulástan és -ökológia;
- vadon termő gombák: élettan, citológia, morfológia, taxonómia, ökológia és társulástan;
- kertészeti növények élettana és stresszfiziológiája; gazda-parazita/szimbionta kölcsönhatás fiziológiája;
- a szövettenyésztés és mikroszaporítás élettana;
- az élettani folyamatok molekuláris alapjai – alkalmazott rendszerbiológia;
- klasszikus és molekuláris genetika és növénynemesítés – génkifejeződés vizsgálata;
- populációgenetikai kutatások, molekuláris markerek alkalmazhatósága a növénynemesítésben.
2. Dísznövények és dendrológia:
- in-vitro szaporítás az új dísznövénykultúrákban;
- dísznövények makroszaporítási eljárásai, juvenilitás, szövettani és kémiai vizsgálatok;
- faiskolai technológiák fejlesztése;
- dísznövények víz- és tápanyagforgalmának vizsgálata;
- génrezerváció, szelekció, dísznövény- és alanynemesítés;
- növényalkalmazás, stressztűrés, introdukció;
- zöldtetők és homlokzatok, belső terek és balkonok növényei: élettan, technológia.
3. Gyógy- és aromanövények:
- hatóanyag-képződés, felhalmozódás, kemotaxonómia;
- ökológiai és produkcióbiológiai kérdések;
- génrezerváció, termesztésbe vonás;
- genetikai alapok, nemesítés;
- termesztéstechnológia fejlesztése, termék-előállítás modellezése;
- gyógy- és alternatív növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban.
4. Gyümölcstermő növények:
- biológiai alapok: fajtaérték-kutatás, virágzás- és termékenyülésbiológia, fajtatársítás;
- génrezerváció, pomológiai és genetikai értékelés, génforrás feltárás;
- rezisztencianemesítés és az azt segítő molekuláris markerek kutatása;
- gyümölcsök egészségvédő beltartalmi értékeinek feltárása;
- szaporítás-élettani kutatások a gyümölcsfaiskolában;
- gyümölcsfajok és fajtáik környezeti alkalmazkodó képességének és vízforgalmának vizsgálata;
- művelési rendszerek, környezettudatos termesztési és posztharveszt technológiák, gép- és eszközrendszerek fejlesztése.
5. Szőlészet és borászat:
- Biológiai alapok, fajtaérték-kutatás és nemesítés;
- a termés mennyiségi-minőségi mutatóinak kapcsolatrendszere;
- időjárási-éghajlati feltételrendszer, az évjárat és a termőhely szerepe a minőségi borszőlőtermesztésben;
- lombfelület és termésszabályozás és élettani vonatkozásaik;
- a szőlő termőhelyi kataszterének kezelése, fejlesztése;
- talaj-, növény- és boranalízis;
- borászati kémia, mikrobiológia és technológiafejlesztés.
6. Zöldségnövények és termeszthető gomba:
- földkeverékek, mesterséges talajok és közegek, tápanyagigény és trágyázás, vízháztartás, szabályozás;
- a tápanyagellátás és a termésminőség összefüggése;
- gombatermesztési technológiák fejlesztése, egzotikus gombafajok termesztésbe vonása;
- hungarikum értékű zöldségfajok termesztéstechnológiájának fejlesztése (különösen: hajtatott paprika);
- növényházak klimatizálása, a zöldségtermesztés gép- és eszközrendszerének fejlesztése;
- az ökológiai gazdálkodás technológiai és tudományos kérdései a zöldségtermesztésben;
- objektív termésminőség meghatározási módszerek kidolgozása.
7. Kertészeti növényvédelem:
- bakteriális, vírusos, fitoplazmás és gombás megbetegedések, fertőzések kóroktana;
- általános és lokális védekezési mechanizmusok;
- integrált növényvédelmi módszerek; előrejelzési módszerek automatizálása
- fitofág és zoofág rovarok populációdinamikája;
- kertészeti kultúrák és környezetük kölcsönhatásainak entomológiai vonatkozásai.
Doktori iskola vezetője: Zámboriné Dr. Németh Éva, DSc
Tudományos titkár: Dr. Kappel Noémi, PhD
