Állattudományi Doktori Program bemutatkozás

Utolsó frissítés: 2025 november 19.

Az Állattudományi Doktori Program

Az ÁTDP az egyetem különböző szervezeti egységein (Gödöllő-Kaposvár-Keszthely-Szarvas) átívelő oktatási szervezet, amelyben a tudományos fokozat (PhD) elnyerésére felkészítő képzés és tudományos munka folyik. Az ÁTDP tudományterülete az agrártudományok, melyen belül az állattenyésztési tudományok tudományágban működünk.
A doktori program által gondozott kutatási területek igen diverzek, felölelik a gazdasági jelentőségű állatfajok tenyésztése területén és a kapcsolt tudományterületeken (állatélettan és takarmányozás, állattenyésztés és genetika, állat-biotechnológia és vadgazdálkodás és vadbiológia, akvakultúra és halgazdálkodás) folytatott nemzetközi szintű kutatási aktivitást. Munkánkat több Alprogramba szervezve folytatjuk, melyek főbb kutatási területeit alább mutatjuk be:

Akvakultúra és halgazdálkodás alprogram
Az Akvakultúra és Halgazdálkodás alprogram a haltermelés, halgazdálkodás aktuális kérdéseivel foglalkozik, különös tekintettel a hazai és nemzetközi akvakultúra ágazat igényeire. Az alprogram nagy figyelmet fordít a halgazdálkodási szakemberek képzésén túl a doktoranduszok tudományos felkészülésére, a szakmát és az ahhoz kapcsolódó tudományt vizsgáló kritikus szemléletre és a jövőbe mutató új tudományos eredmények elérésére. Az alprogram témacsoportjai:

• Halbiológia és -élettan
• Halpopulációk genetikája és megőrzése
• Haltenyésztés és takarmányozás
• Halak szaporodásbiológiája, szaporítás és ivadéknevelés
• Halgenetika, biotechnológia és nemesítés

Állatbiotechnológia alprogram
Az állatbiotechnológiai alprogram célja olyan nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek képzése, akik képesek lesznek az állattenyésztésben, illetve a biotechnológia kutatások során, modern biotechnológiai módszereket alkalmazni. Az alprogram átfogó ismereteket nyújt az embriológia, a genomika, a sejtbiológia, a szaporodásbiológia és a molekuláris genetika területén, segítve a hallgatókat a biotechnológiai kutatások alapjainak megértésében. A program során a hallgatók széleskörű gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek olyan modern laboratóriumi technikák területén, mint az embrió-, és sejttenyésztés, az in vitro embrióelőállítás, a transzgenizis, a célzott genomszerkesztést és genomtérképezés. Ezek az ismeretek lehetővé teszik számukra, hogy képet kapjanak az állattenyésztésben alkalmazott molekuláris genetikai módszerekről, a szaporodásbiológiai folyamatokat és a genetikai sokféleséget kialakító szabályozó mechanizmusokról, azok hátterében levő molekuláris folyamatokról. Különös hangsúlyt kap olyan új technológiák, mint a CRISPR-alapú genomszerkesztés, az újgenerációs genomszekvenálások, a fejlett citogenetikai eszközök és az asszisztált reprodukciós eljárások alkalmazása a fenntartható állattenyésztés és állatvédelmi programok támogatása érdekében. A hallgatók megismerhetik a biotechnológia kutatásokkal kapcsolatos etikai szabályozásokat, biztosítva az állatokkal kapcsolatos kísérleti módszerek felelősségteljes alkalmazását. A PhD program végére a hallgatók elegendő ismerettel rendelkeznek ahhoz, hogy kutatóintézetekben, egyetemeken, biotechnológiai vállalatoknál, állattenyésztő cégeknél helyezkedhessenek el. Interdiszciplináris ismereteik lehetővé teszik számukra, hogy bekapcsolódjanak azokba az innovatív kutatásokba, amelyek az állattenyésztés, illetve az állatbiotechnológia területén a hazai, illetve nemzetközi biotechnológiai cégeknél, biotechnológiai kutatóközpontokban zajlanak.

Állattenyésztés és genetika alprogram
Az alprogram képzési terve (lásd honlap) biztosítja a hallgatók számára, hogy elsajátítsák a legújabb ismereteket a tágabb értelemben vett állattenyésztési terület valamennyi területén. A haszonállatokkal, illetve hobby és társállatokkal kapcsolatos biológiai, genetikai, tenyésztési, nemesítési, technológiai ismereteken kívül lehetőség van megismerni az ember-állat interakciók tudományos alapjait, a mesterséges intelligencia, illetve a szenzor-technika lehetséges állattenyésztési alkalmazásait. A meghirdetett témákon keresztül a doktoranduszok bekapcsolódhatnak az Állattenyésztési Tudományok Intézetének futó kutatási projektjeibe (pl. GINOP, NKFI ADVANCED), ahol pl. a legújabb populációgenomikai ismereteket is elsajátíthatják. A MATE által elérhető pályázatok (pl. Pannonia Ösztöndíj) pedig hosszabb idejű külföldi tanulmányútra és nemzetközi kutatócsoportok munkájába történő bekapcsolódásra is lehetőséget ad.       

Állatélettan és takarmányozás alprogram

Az alprogram legfontosabb kutatási és fejlesztési témái az alábbiakban szerepelnek, és a haszonállatok biztonságos és minden igényt kielégítő táplálkozására összpontosítanak.

• Sertés és baromfi takarmányok etethetőségének és táplálóértékének vizsgálata, különös tekintettel az energia és az emészthető aminosav tartalomra
• Az ásványi anyagok értékesülésének vizsgálata sertésben és baromfiban
• Kérődzőtakarmányok bendőbeli lebonthatóságának és metabolizálható fehérje tartalmának meghatározása
• Korai takarmányozási módszerek hatékonyságának komplex vizsgálata a teljesítmény és az immunkompetencia alapján, különös tekintettel az in ovo táplálóanyag ellátásra
• Precíziós takarmányozási rendszerek fejlesztése, a növekedés matematikai modellezése
• In vivo mikotoxikológiai kutatások modell- és gazdasági állatokon
• Lipidperoxidációs és antioxidánsok védelmi rendszerhez köthető kutatások
• Parazitológiai kutatások házi- és vadon élő állatokban
• Antibiotikum-rezisztencia kutatások One Health szemlélet szerint
   

Vadbiológia alprogram 

A vadbiológia alkalmazott ökológiai tudományterület, multidiszciplináris tudomány, amely a gerinces fajokat és a gerinces fajok és környezetük közötti kapcsolatot kutatja. Fő célja e fajok természetes állományainak megőrzése, védelme és bölcs hasznosítása. A tudományterület kialakulása során előbb csak a vadászható fajokkal, majd elsősorban a madarak és emlősök osztályával foglalkozott, mostanra a teljes gerinces közösség jelenti vizsgálatainak tárgyát. Tudományos célja tehát a vadon élő gerinces állatok és környezetük kölcsönhatásainak megismerése és megértéseként határozható meg. A tudományterület gyakorlati célja: a megszerzett tudás alkalmazása a vadállományok megőrzése és ahol ez lehetséges ott a fenntartható használata, hasznosítása érdekében. A vadbiológia tudományos és gyakorlati céljainak megfelelően a vadbiológia alprogram a gerinces fajok kutatásainak ad teret. A kutatások eredményeinek gyakorlati hasznosítása elsősorban a vadgazdálkodásban, a természetvédelemben, az állattenyésztésben, a növénytermesztésben történik meg. Ugyanakkor az ember és a vadvilág széleskörű kapcsolatrendszeréből (tartamos hasznosítás, védelem, vadkárok, vadbelesetek, városi előfordulások problémája stb) adódóan szinte nincs olyan terület, ahol egyes vadfajok/gerinces fajok hatása ne jelenjen meg. A vadbiológia alprogram keretében tehát várjuk azokat a doktori tématerveket, amelyek gerinces fajokkal foglalkoznak, e fajok és környezetük közötti kapcsolatot kutatja, és a megújuló természeti erőforrások megőrzése, védelme, hasznosítása és a kapcsolódó konfliktus kezelések tekintetében gyakorlati hasznosítás lehetőséggel rendelkezik.