Képzési terv

Utolsó frissítés: 2022 augusztus 24.

Az Állattenyésztési tudományok Doktori Iskola képzési terve

https://doktori.hu/index.php?menuid=191&lang=HU&di_ID=227

A felsőoktatási törvény a doktoriskolák képzési idejét 2016. szeptembertől hat félévről nyolc félévre módosította és a képzést két szakaszra osztotta. Az első négy félév a "képzési és kutatási", a második a "kutatási és disszertációs" szakasz. A negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi és a kutatási előmenetelt. A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania doktori értekezését.

A jogalkotó szándéka szerint a doktori képzés nemcsak szerkezetében kell, hogy megváltozzon, hanem a jelenleginél is nagyobb szerepet kell kapnia a kutatómunkának és az eredményes publikációs tevékenységre való felkészülésnek. Ennek szellemében az Állattenyésztési tudományok Doktori Iskola képzési terve az alábbi fő irányelvek szerint készült: a 8 félév alatt megszerzendő 240 kredit legalább 30%-át, de legfeljebb 50%-át a kutatási kreditek adják, míg a képzési (tanulmányi) kreditek csupán 18-27%-ot (min.-max.) tehetnek ki. A doktoranduszok oktatási feladatokkal való túlterhelése nem cél, ezért az oktatási tevékenységgel szerezhető kreditek aránya max. 10%.
 
A fokozatszerzéshez szükséges kreditek megoszlása és beszámítása

A fokozatszerzésre való bejelentkezés feltétele az abszolutórium megszerzése, mely legalább 240 kredit teljesítése esetén állítható ki (1. táblázat). A képzés első négy félévében, a „képzési és kutatási szakaszban” legalább 120 kredit és ezen belül a munkatervben vállalt tanulmányi (képzési) kreditek 100%-nak megszerzése szükséges. A képzés első szakasza a komplex vizsgával zárul.

A doktoranduszoknak a 4 éves képzés alatt félévenként 30, összesen legalább 240 kreditet kell teljesíteni. A félévenként teljesítendő minimális kredit 16. Ennek hiányában a doktorandusz tanulmányait nem folytathatja tovább. Amennyiben a hallgató egy félévben 30-nál több kreditet teljesít, úgy az a következő félévre (félévekre) átvihető.
 
 
1. táblázat: Az abszolutórium kiadásához teljesítendő kreditkövetelmények összefoglalása

A kreditek típusa	Teljesítendő kreditek száma
Tanulmányi kreditek	minimum 35+12; maximum 35+32 kredit
Oktatási kreditek	minimum 2 kredit; maximum 24 kredit
Kutatási kreditek	minimum 72, maximum 120 kredit
Teljesítendő kreditek száma	minimum 240

 
Doktori (PhD) képzés keretében oktatott tantárgyak és azok kreditszámai az Állattenyésztési tudományok Doktori Iskolában

Tantárgy neve	Kredit	Óraszám	Félév
			I.	II.	III.	IV.
Kísérletek tervezése és statisztikai értékelése I.	3	30	30
Kísérletek tervezése és statisztikai értékelése II.	6	60		60
Informatika a kutatásban I.	6	60	60
Informatika a kutatásban II.	4	40		40
Állati termék-előállítás biokémiája és élettana	10	100		100
Tudományos közlemény- és disszertációkészítés	6	60			60
A választható tantárgyak felvétele egyéni munkaterv szerint történik. Az I. félévben választható tantárgy nem indul, ezek javasolt időpontja a II., III., IV. félév.

 
Tantárgyak, tantárgyfelelős oktatók, kreditek

Tantárgy megnevezése	Tantárgyfelelős/oktató	Kredit	Óraszám
Kötelező tantárgyak
Kísérletek tervezése és statisztikai értékelése I.	Dr. Kövér György PhD, egyetemi docens	3	30
Kísérletek tervezése és statisztikai értékelése II.	Dr. Kövér György PhD, egyetemi docens	6	60
Informatika a kutatásban I.	Dr. Farkas János PhD, egyetemi docens	6	60
Informatika a kutatásban II.	Dr. Farkas János PhD, egyetemi docens	4	40
Állati termék-előállítás biokémiája és élettana	Dr. Kovács Melinda MHAS, egyetemi tanár	10	100
Tudományos közlemény- és disszertációkészítés	Dr. Szabó András DSc, egyetemi tanár	6	60
Választható tantárgyak
Agrárkutatás és szaktanácsadás az Európai Unióban	Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid PhD, egyetemi docens	4	40
Antrozoológia (ember-állat interakciók tudományos alapjai)	Dr. Molnár Marcell PhD, egyetemi docens	4	40
Alkalmazott emlős embriológia	Dr. Gócza Elen DSc, tudományos tanácsadó	4	40
A tudományos gondolkodás története	Dr. Hancz Csaba CSc, professor emeritus	4	40
Állati termékek minősítése	Dr. Bázár György PhD, tudományos főmunkatárs	4	40
Állatasszisztált aktivitások	Dr. Takács István PhD, egyetemi docens	4	40
Állatkísérleti etika	Dr. Csivincsik Ágnes PhD, tudományos munkatárs	4	40
Baromfi-genetika	Dr. Horn Péter MHAS, professor emeritus	4	40
Baromfi takarmányozás	Dr. Tossenberger János PhD, egyetemi tanár	4	40
Digitális képalkotó eszközök (CT, MR) in vivo alkalmazási lehetőségei az állattenyésztésben	Dr. Romvári Róbert DSc, egyetemi tanár	4	40
3D digitális modellezés és nyomtatás	Dr. Romvári Róbert DSc, egyetemi tanár	4	40
Epidemiológiai statisztika	Dr. Nagy István DSc, egyetemi tanár	4	40
Etológia	Dr. Altbäcker Vilmos DSc, egyetemi tanár	4	40
Galambtenyésztés	Dr. Horn Péter MHAS, professor emeritus	4	40
Gazdasági haszonállatok és társállatok parazitózisai a One Health szemléletmód tükrében	Dr. Csivincsik Ágnes PhD, tudományos munkatárs	4	40
Génmegőrzés, konzerváció genetika	Dr. Molnár Tamás Gergely PhD, egyetemi docens	4	40
Gyeptermesztés- és gyephasznosítás	Dr. Hoffmann Richard PhD, egyetemi docens	4	40
Halgazdaságtan	Dr. Hancz Csaba CSc, professor emeritus	4	40
Hal-genetika	Dr. Horn Péter MHAS, professor emeritus	4	40
Házinyúl biológiája	Dr. Gerencsér Zsolt PhD, tudományos főmunkatárs	4	40
Házinyúl genetikája	Dr. Gerencsér Zsolt PhD, tudományos főmunkatárs	4	40
Házinyúl takarmányozása	Dr. Matics Zsolt PhD, egyetemi tanár	4	40
Hidrobiológia	Dr. Hancz Csaba CSc, professor emeritus	4	40
Kérődzők takarmányozása	Dr. Tóthi Róbert PhD, egyetemi adjunktus	4	40
Lipidek az állati szervezetben	Dr. Szabó András DSc, egyetemi tanár	4	40
Lótenyésztés	Dr. Bokor Árpád PhD, egyetemi docens	4	40
Mobilis genetikai elemek	Dr. Olasz Ferenc PhD, tudományos főmunkatárs	4	40
One Health megközelítés alkalmazása az állati termék előállításban	Dr. Csivincsik Ágnes PhD, tudományos munkatárs	4	40
Populációgenetika	Dr. Nagy István DSc, egyetemi tanár	4	40
Ragadozók ökológiája és megőrzése	Dr. Lanszki József DSc, egyetemi tanár	4	40
Sertés-genetika	Dr. Horn Péter MHAS, professor emeritus	4	40
Sertéstakarmányozás	Dr. Tossenberger János PhD, egyetemi tanár	4	40
Sertés termelés-technológia	Dr. Horn Péter MHAS, professor emeritus	4	40
Szarvasmarha nemesítés	Dr. Stefler József CSc, professor emeritus	4	40
Szarvastenyésztés	Dr. Horn Péter MHAS, professor emeritus	4	40
Takarmányanalitika	Vargáné Dr. Visi Éva PhD, egyetemi docens	4	40
Takarmánynövények Stresszélettana és Vizsgálati Módszerei	Dr. Jócsák Ildikó PhD, egyetemi adjunktus	4	40
Transzgenikus haszonállatok	Dr. Bősze Zsuzsanna DSc, tudományos tanácsadó	4	40
Tyúk termelés-technológia	Dr. Horn Péter MHAS, professor emeritus	4	40
Vadonélő emlősök kutatásmódszertana	Dr. Lanszki József DSc, egyetemi tanár	4	40

 

Tanulmányi kreditek: a kötelező tantárgyak teljesítésével összesen 35 kredit szerezhető. A képzési és kutatási szakasz 4 féléve során legalább 3 választható tantárgyat teljesíteni kell. A hallgatónak lehetősége van a tanulmányi kreditek növelésére, félévente legfeljebb 2, a képzési és kutatási szakaszban összesen legfeljebb 8 választható tantárgy kreditértéke írható jóvá.
A saját és más doktori iskolában idegen nyelven lehallgatott és teljesített választható tantárgyak esetében (a választható tárgyakra 4 kredit jár) a hallgató plusz kreditet kap (+ 2 kredit).
 
Oktatási kreditek: minimum 2 kredit megszerzése szükséges; maximum 6 kredit írható jóvá legfeljebb 4 féléven át (a teljes doktori képzésideje alatt), azaz legfeljebb 24 kredit a 8 félév alatt.
Egy kurzus tárgyfelelőseként vagy oktatójaként heti 2 óra vagy azt meghaladó oktatás esetén 6 kredit írható jóvá (Neptun alapján). Egy kurzus oktatásában való aktív, de heti 2 órát nem meghaladó, minimum 6 óra/félév közreműködés (tárgyfelelős igazolása alapján) 3 kreditet ér. Idegen nyelvű oktatás esetén a hallgató plusz kreditre jogosult (+ 2 kredit). Félévenként maximálisan 6 oktatási kredit és maximum 4 félév számolható el.
Kutatási kreditek: minimum 72, maximum 120 kredit.
Az elfogadott munkaterv 8 kreditet ér. A kutatómunkáért félévente legfeljebb 14 kredit (évente 28 kredit) írható jóvá, de azt a DI vezetője által összehívott ad hoc bizottság értékeli. Az első év után a doktori tanulmányok folytatásának feltétele 8 + 16 kutatási kredit megléte (elfogadott munkaterv + a kutatás előrehaladása az első évben).
 
Publikációkért járó kreditek: minimum 24 kredit
A publikációkért az alábbiak szerint számolható el kreditérték:

• Előadás szakmai rendezvényen magyarul 2 kredit
• Előadás szakmai rendezvényen világnyelven 4 kredit
• Hazai konferencia kiadványban megjelent abstract vagy poszter 2 kredit
• Hazai konferencia kiadványban teljes terjedelemben megjelent anyag (proceeding) 3 kredit
• Külföldi konferencia kiadványban megjelent abstract vagy poszter 3 kredit
• Külföldi konferencia kiadványban teljes terjedelemben megjelent anyag 
•   (proceeding) 4 kredit
• Cikk külföldi tudományos folyóiratban 8 kredit
• Magyar nyelvű cikk tudományos folyóiratban 4 kredit
• Idegen nyelvű cikk Scopusban nem jegyzett tudományos folyóiratban 6 kredit
• Szakcikk egyéb folyóiratban, illetve kiadványban magyarul 2 kredit
• Idegen nyelvű szakcikk egyéb folyóiratban, illetve kiadványban 3 kredit
• Diplomadolgozat konzultáció végzett hallgatónként * 4 kredit
• Hallgató felkészítése kari/egyetemi Tudományos Diákköri Konferenciára* 2 kredit
• Hallgató felkészítése országos Tudományos Diákköri Konferenciára* 4 kredit
• Könyvrészlet, jegyzetrészlet 4 kredit/ív, max. 8 kredit

* társ-témavezetés esetén a hallgató a kreditérték 50%-ára jogosult.
 
Konferencián való megjelenés esetén az írásos anyagra és az előadásra is elszámolható kredit. A kerekasztal konferencián tartott előadás is elszámolható (előadás szakmai rendezvényen magyarul: 2 kredit).
 
A referált folyóiratban megjelent publikációk súlyozása a kredit elszámolás során

• Egy tudományos cikk értékét meghatározza, hogy azt az adott tudományterület mely folyóiratában publikálták a szerzők. A korábbi impakt faktor alapján való összehasonlítás nem vette figyelembe a tudományterületek közötti különbségeket, ezért a továbbiakban a már bevezetésre került quartilis osztályozás szerint (https://researchassessment.fbk.eu/quartile_score) veszi figyelembe a DI a publikációk súlyozását. A Q1-Q4 kategóriákhoz tartozó folyóiratokban megjelent publikációkat az alábbi szorzókkal honoráljuk: Q1 kategóriában 4-szeres, Q2 kategóriában 3-szoros, Q3 kategóriában 2-szeres és Q4 kategóriában 1-szeres szorzó.

• Többszerzős cikk esetén, amennyiben a hallgató kiemelt helyen szerepel a szerzői listában, első, utolsó vagy levelező szerző (esetleg megosztott első helyen), a hallgató értelemszerűen megkapja azt a kreditértéket, amely a kredittábla alapján megilleti.

• Amennyiben a hallgató a szerzői listában nem első, utolsó vagy levelező szerző, úgy csak a súlyozott kreditérték 50%-ára jogosult.
 
Az alábbi példák az adható kredit kiszámítását mutatják különböző Q kategóriás tudományos folyóiratban megjelent cikk esetében.
 

Szerzői hely	Kredit alap	Folyóirat kategória	Cikk típusa	Q szorzó	Összes kredit
kiemelt*	8	Q1	Szakcikk	4 (100%)	32
kiemelt*	8	Q4	Szakcikk	1 (100%)	8
nem kiemelt	8	Q1	Szakcikk	4 (50%)	16
nem kiemelt	8	Q4	Szakcikk	1 (50%)	4

 

Egyéb kreditek
 
A hallgató vagy doktorandusz által alanyi jogon nyert támogatás (konferencia részvétel, publikáció, ösztöndíj), melyet országos vagy nemzetközi tudományos testület, szakmai grémium ítélt oda a hallgatónak: 4 kredit
Szabadalmi beadványban való részvétel: 10 kredit
 
A komplex vizsga

A komplex vizsga a szervezett doktori képzésben résztvevő doktorandusz tudományterületén szerzett ismereteinek, valamint a doktori képzés képzési és kutatási szakaszában (első 4 félév) a tanulmányi és kutatási előmenetel mérésére szolgáló összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési forma. A komplex vizsga teljesítése feltétele a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének (a doktori képzés második 4 féléve). A doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülőként jelentkező a komplex vizsga letételével kapcsolódhat be a doktori képzés második 4 félévébe.

A komplex vizsgára történő jelentkezés feltételei:

• A doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit 
• és
• valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre)
• A második nyelvvizsga/ vagy nyelvi vizsga megléte.

A komplex vizsgára jelentkezési lap leadásával lehet bejelentkezni, amelyhez mellékelni kell a fenti feltételek teljesülését igazoló dokumentumokat (a megszerzett kreditek igazolása). 
A DHT elnöke különös méltányosságot igénylő esetben a témavezető és a doktori iskola vezetője hozzájárulásával engedélyezheti a komplex vizsga soron következő vizsgaidőszakban történő teljesítését.
A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság 5 főből áll (elnök, titkár, 1 belső és két külső tag). Elnöke az intézmény egyetemi tanára vagy professor emeritusa vagy MTA Doktora címmel rendelkező oktatója, kutatója. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője. A vizsga akkor folytatható le, ha legalább az elnök és két tag (ebből egy külső tag) jelen van. (A bizottság összetételének megállapításakor pótelnök és póttag is kijelölésre kerül.)
A vizsgabizottság összetételét a DIT véleményezi, és a DHT hagyja jóvá. A bizottság elnökét és tagjait a DI vezetője kéri fel. A vizsga időpontjának és helyének kitűzéséről, a bizottság tagjaival történő egyeztetést követően, a DI vezetője dönt.

A komplex vizsga két fő részből áll: az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel („elméleti rész”), a másik részben a vizsgázó a tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”).
A komplex vizsga elméleti része egy fő és egy mellék témaköri vizsga-részből áll. A komplex vizsga elméleti részéhez a DI vezetője, a tudományos vezetővel egyeztetett témaköröket és témakörönkénti szakirodalmi jegyzéket állít össze. A témakörök a vizsgabizottságnak a hallgató képzésének tartalmáról nyújtanak tájékoztatást, túlzott leszűkítésük nem kívánatos.
A komplex vizsga disszertációs részében a vizsgázó 20 perces előadás formájában beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését. A témavezető előzetesen írásban és/vagy a vizsgán szóban értékeli a vizsgázót.
A bizottság zárt ülésen külön-külön értékeli a fő, és melléktárgyi vizsgát, ennek átlagaként a komplex vizsga elméleti részét, majd a disszertációs részt. Az értékelés titkos szavazással, 1-5-ös skálán történő pontozással történik (5 – messzemenően támogatott, 4 – támogatott, 3 – nem megfelelő, 2 – elutasított, 1 – kifejezetten elutasított). Amennyiben a doktorandusz valamely vizsgarészben nem éri el a 60%-ot, a komplex vizsga eredménytelennek minősül.
A vizsga értékelése: nem megfelelt (60% alatt), megfelelt rite (60-70%), cum laude (71-90%), summa cum laude (91% felett).
A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni. A vizsga sikertelensége esetén a vizsga „disszertációs” részének megismétlésére nincsen lehetőség. Az „elméleti” rész féléven belül egyszer ismételhető. A sikeres vizsga letételéig a hallgatói jogviszony és az ösztöndíj folyósítása szünetel. 
A komplex vizsga alól felmentés nem adható.